Világvége Magazin (VVM)
Nemzetközi hírek
Magyarországgal kapcsolatos témák
Társadalmi problémák és megoldások
Pártatlan, független szerkesztőség
Napjainkban lejátszódó események. A végső időkkel foglalkozó cikkek, videók, találgatások, feltételezések, tények és jelenségek. Valós hírek a nagyvilágból.
A te magazinod és hírportálod!
A látogatók által beküldött anyagokat is leközöljük, ha azt fontosnak, valósnak vagy érdekesnek ítéljük meg. Eva777.comA MAGYAR VÁLASZTÁS TISZTASÁGA (2022 Ápr. 3)
Nemzetközi megfigyelők: A magyar választás törvényesen zajlott.
Nemzetközi megfigyelőszervezetek követték a magyarországi országgyűlési választásokat. Több mint 60 választási bizottság munkáját kísérték figyelemmel, illetve megvizsgálták a jogi környezetet is.
A szervezetek – melynek tagjai akadémikusok, társadalmi szervezetek, lengyel, bolgár, spanyol, horvát és ukrajnai jogászok is – összefoglaló jelentésében az áll: miután a választás lebonyolítását meghatározó szabályok teljes körű vizsgálatát, a választási folyamat gyakorlati végrehajtását és annak minden szintjén történő ellenőrzését elvégezték, illetve megfigyelést végeztek 60 választási bizottságban, megállapítják, hogy A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ÉS A NÉPSZAVAZÁS MEGFELELTEK VALAMENNYI HELYI ÉS NEMZETKÖZI SZABVÁNYNAK, A VÁLASZTÁSOKRA VONATKOZÓ ALAPELVEKNEK, ÉS HATÉKONYAN BIZTOSÍTOTTÁK AZ ÁLTALÁNOS, KÖZVETLEN, TITKOS, SZABAD ÉS EGYENLŐ SZAVAZÁST.
A misszió jelentésében leszögezi azt is:
A VÁLASZTÁS NAPJÁN NEM MERÜLT FEL OLYAN KÖRÜLMÉNY, AMELY SÉRTETTE VOLNA A TISZTESSÉGES ÉS SZABAD SZAVAZÁST.
A magyar választási rendszer – olvasható a jelentésben – megfelel egyebek mellett a szabad véleménynyilvánítás és a semlegesség követelményeinek is.
A nemzetközi választási megfigyelő misszió – az általa megfigyelt minden területen – arra a következtetésre jutott, hogy A VÁLASZTÁSI FOLYAMAT TÖRVÉNYESSÉGÉT, TISZTESSÉGESSÉGÉT, ÁTLÁTHATÓSÁGÁT ÉS RELEVANCIÁJÁT MEGHATÁROZÓ EURÓPAI NORMÁKTÓL ÉS A MAGYAR JOGTÓL VALÓ LÉNYEGES ELTÉRÉS NEM ÁLL FENN.
A megfigyelő misszió átfogó jelentésében az áll: a magyar választások finanszírozási rendszere teljes mértékben és lényeges eltérések nélkül illeszkedik az általános európai keretrendszerbe; továbbá A MAGYAR JOGRENDSZER A TÖBBI EURÓPAI ORSZÁG JOGRENDJÉHEZ HASONLÓ MÉRTÉKBEN HAJTJA VÉGRE A NEMZETKÖZI JAVASLATOKAT ÉS SZABVÁNYOKAT, A VELENCEI BIZOTTSÁG ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT AJÁNLÁSOK TEKINTETÉBEN.
A pártok és a választási folyamatok finanszírozását szabályozó keretrendszer átlátható, tisztességes és egyenlő szabályokat tartalmaz minden induló pártra és jelöltre vonatkozóan – szögezik le az összefoglalóban.
A magyarországi médiahelyzetről a jelentés azt írja: a televíziós csatornák és az online hírportálok általában a legfontosabb hírforrások, míg a nyomtatott sajtó jelentősége folyamatosan csökken Magyarországon.
Az Ordo Iuris és a Collegium Intermarium nemzetközi megfigyelőszervezet szerint a média-magánszektoron belül különösen a televíziós csatornák (RTL Group, ATV) – a közvélekedés szerint – NAGYMÉRTÉKBEN TÁMOGATJÁK AZ ELLENZÉKI PÁRTOKAT ÉS AZOK POLITIKAI ÜZENETEIT.
Mint írják, a társadalmi megítélés szerint a közmédia az aktuális kormány színezetétől függetlenül némileg inkább a működő kabinet nézeteit és véleményét közvetíti. Kiegyensúlyozottabb médiakínálatot biztosít „egy magánkézben lévő kereskedelmi médiacsoport” (TV2-csoport, KESMA), amelyet a médiafogyasztók szintén a kormány álláspontja felé orientáltnak tartanak.
A MAGYAR VÁLASZTÓK – ÍRJA A JELENTÉSBEN A KÉT MISSZIÓ – A MÉDIA SZÉLES KÍNÁLATÁBÓL TUDNAK VÁLASZTANI, A TELEVÍZIÓS CSATORNÁK ÉS A MÉDIAPIAC TAGOLTSÁGÁNAK KÖSZÖNHETŐEN AZ ŐKET KÖRÜLVEVŐ POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VALÓSÁGRÓL IS ÁTFOGÓ KÉPET KAPHATNAK.
Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor. 2010 óta a médiapluralizmus Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt, és
A KORMÁNYPÁRTI ÉS KORMÁNYKRITIKUS MÉDIATARTALMAK POTENCIÁLIS HATÓSUGARA KIEGYENSÚLYOZOTT ÉS NAGYJÁBÓL AZONOS MÉRETŰ – szögezik le.
A megfigyelők azonban aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy
AZ EGYES KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÓK ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉSE ESETÉN NINCSENEK MEGFELELŐ JOGI GARANCIÁK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA.
Az összefoglalóban az áll: a népszavazási eljárás tekintetében a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere hatékony, és a kormánytól függetlenül működik. Ezt bizonyítja, hogy A KÚRIA AZ EREDETILEG A KORMÁNY ÁLTAL JAVASOLT ÖT NÉPSZAVAZÁSI KÉRDÉS KÖZÜL EGYET NEM HAGYOTT JÓVÁ – írják. Kitérnek arra is: a törvénymódosítást, amely lehetővé tette – egy ellenzéki képviselő indítványára –, hogy a népszavazást a parlamenti választásokkal egy napon tartsák meg, a kormánytöbbség és az ellenzék egyhangúlag szavazta meg.
A NÉPSZAVAZÁST A MAGYAR ALKOTMÁNY, A NÉPSZAVAZÁSI TÖRVÉNY ÉS A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT JOGI KERETEK KÖZÖTT BONYOLÍTOTTÁK LE, AZ MEGFELELT TOVÁBBÁ AZ EURÓPA TANÁCS ÉS A VELENCEI BIZOTTSÁG ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT AJÁNLÁSOKNAK IS – írják a jelentésben.
Azt is kiemelik, hogy a magyar civil szervezetek részt vettek a népszavazási kampányban a „négy nem” oldalán, de voltak olyanok is, melyek az érvénytelen szavazásra buzdítottak. A misszió kiemeli: 18 KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETTŐL VAN SZÓ, AMELYEK KÖZÜL 12 SOROS GYÖRGY ÉS A NYÍLT TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNYOK ÁLTAL – 6.734.409 DOLLÁR ÉRTÉKBEN – FINANSZÍROZOTT SZERVEZET.
A jelentéstevők szerint a népszavazási kampány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt veszített jelentőségéből a közvélemény szemében.
Kiemelik: Magyarországon számos, többféle profillal rendelkező civil szervezet tevékenykedik, ami kiegyensúlyozott környezetet teremt a politikai élet megfelelő fejlődéséhez is.
A NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK SZABADON ÉS NYILVÁNOSAN KIFEJTHETIK ÁLLÁSPONTJUKAT, ÉS RÉSZT VEHETNEK A CIVIL TÁRSADALOMMAL FOLYTATOTT PÁRBESZÉDBEN, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY LEGITIM CÉLKITŰZÉSEIKET ELÉRHESSÉK – írja a jelentés.
A megfigyelői misszió szerint azonban változtatásokra van szükség a közérdekű információkhoz való hozzáférés terén, és rövidíteni kell az információkhoz való hozzáférésre fordított várakozási időt, különösen a választási kampány idején, amikor a hatóságok működésének átláthatóságára különösen nagy szükség van.
JELENTÉSÜKBEN ARRA ÖSZTÖNZIK A HELYI HATÓSÁGOKAT, HOGY A KÜLFÖLDI TŐKÉVEL RENDELKEZŐ SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉT TOVÁBBRA IS FOKOZOTTAN FELÜGYELJÉK, MEGELŐZENDŐ A VÁLASZTÁSI FOLYAMATOKBA VALÓ ESETLEGES BEAVATKOZÁSOKAT.
forrás: Origo
